Nem mintha nem szeretnénk, de most vasárnap Figarot mégsem az operában néztük meg, hanem egy kirándulás keretében látogattunk el a Figaro nevű kis hegyi faluba. Itthonról mindössze fél óra autózással jutottunk el a Montseny hegységbe, ahol egy előre kinézett sétautat akartunk bejárni (múltkori kirándulásunkkor az egyik információs központban kezünkbe nyomtak egy igényes kiadványt, amiben a katalán nemzeti parkok egyesülete népszerűsíti a tartomány 22 sétaútját).
Figaro falucskája már önmagában is szép célpont, anno a barcelonai városlakók kedvelt nyaralóhelye volt, ennek köszönhetően kedves és stílusos kúriák bújnak meg a hegyes-völgyes zöld háttérben. De azt sem bánjuk meg, hogyha a faluból elindulunk valamelyik sétaúton, így tettünk mi is.
Az út a "bebörtönzött völgyben" halad, ami nem is túl nagy lódítás, hiszen a patak egy mély völgyben fut, hatalmas fák árnyékában. A patakot több forrás is táplálja, okos kis könyvünk még azt is elárulta, hogy csak itt a Montseny hegységben több, mint 600 forrás van, ami egész Spanyolország ásványvíz fogyasztásának a felét adja. Amikor tehát megnéztük a környező helység- és forrásneveket, nem lepődtünk meg, hogy visszaköszönnek az ismert ásványvízmárkák: Viladrau, Font Agudes, Font Vella, Vichy Catalan, stb.
Sétáltunk, sétálgattunk tehát, ittunk több forrásból, itt-ott átkeltünk a patakon, amiben a helyi természetvédelmi programnak köszönhetően gyönyörű nagy pisztrángok úszkáltak és élveztük hogy a börtönbe zárt völgyben tiszta trópusi hangulat uralkodott: óriásfák és óriáspáfrányok között bóklásztunk a párás nyári levegőben. Virág persze nagyon élvezte a túrát, a hercegnős hátizsákban velünk jöttek a túrázás elmaradhatatlan kellékei is: a nagyítós bogárgyűjtő doboz és a kis elemlámpa, amivel az üregekben kerestük a rókákat és nyulakat... (az öröm vagy épp riadalom csak akkor lett volna nagyobb, hogyha találtunk volna egyet-kettőt)
A kis túra jól esett, szép volt, így valószínűleg folytatjuk a felfedezéseinket a szuper kis túrakönyv segítségével.
