Amikor március végén megérkeztünk, akkor még nem is sejtettük, hogy milyen nehéz lesz átlátni és helyet találni Virágnak az itteni képzési rendszerben. Azt elég hamar megtudtuk, hogy teljesen másképpen működik, mint otthon: a gyerekek pár hetesen mennek is a bölcsibe, aztán jön a “guarderia” (ami megörzőt jelent) és három évesen kezdik az iskolát (ami otthon az ovi), ami általában egyben van már az őt követő általános iskolával. És mindenből van persze állami és magán is, meg egynyelvű, meg soknyelvű, szóval ami csak kell és amennyit az ember pénztárcája bír. Szóval, amikor megérkeztünk, akkor az derült ki számunkra, hogy az állami guarderia-ról már lecsúsztunk, mert nagy a túljelentkezés, kevés a hely, szóval elkezdtem Virággal végigjárni a magánovikat. Volt ott katalán, spanyol, csak angol, csak német, mindenféle nyelvű, szóval ami csak kell, csak éppen hely nem volt már sehol most szeptemberre 4 hónappal előtte.
Kérdezhetnétek, hogy miért is keresgéltünk ilyen elszántan, hiszen Virág lehetne még bőven itthon velem? Hát, a helyzet az, hogy Virág már egy évesen is nagyon társasági lény volt és mostanra ez annyira megerősödött, hogy lépten-nyomon más családokhoz, gyerekesekhez, ovis csoportokhoz csatlakozik az utcán, hogy közöttük legyen. Így hát nem halogathattuk tovább a dolgot, Virágnak közösséget kellett keresni!
Most viszont megvan a tuti, mégpedig a Kinder Barcelona nevezetű óvoda, ahol az utolsó helyre csaptunk le a délelőtti angol csoportban. Ott tehát angolul fog tanulni Virág és hogyha később szereti és akarjuk, akkor maradhat majd a délutáni spanyol csoportban is.
Az ovi módszertana nagyon jónak tűnik, sokat játszanak, a játszás és aktív foglalkozások közbeni tanuláson és a kreativitáson van a hangsúly. Ami pedig egy plusz pont, hogy van kis kert is nyuszikkal és pipikkel, így aztán Virág már egyből kérdezte is, hogy “Hol van Emi néni?” (merthogy otthon Emi néninél voltak nyuszik és pipik) De itt nemhogy Emi néni nincs, valószínűleg óvóbácsi lesz, aminek mellesleg nagyon örülünk! aAz első nap az ismerkedés nagyon jól sikerült, Virág minden programot akkurátusan végigcsinált, az angolt, a németet, a spanyolt és a katalánt is, szóval egyelőre nem jöttek ki a nyelvi problémák. A spanyol gyerekekhez pedig továbbra is az általa megalkotott halandzsanyelven beszél… nem tudom, hogy mikor derül ki számára, hogy ez így nem teljesen működik ám! Ha minden igaz, jövő héten vagy utána kezdünk beszokni az oviba. ígérem, hogy jelentkezünk a részletekkel, mi már nagyon izgulunk, szurkoljatok Ti is nekünk!
Ja, és időközben részt kellett vennünk egy szülői interjún, ahol Virág különféle szokásait kellett elmesélnünk, illetve egy szülői értekezleten, ahol az összes gyerek közel összes szülője egyszerre ott volt (rengeteg) és átbeszélték a beszoktatás és egyéb részletek kérdéskörét – Spanyolul. Mi csak hallgattunk és próbáltuk követni a beszélgetést, míg Virág – aki nem az egyetlen gyerek volt aki ott sertepertélt, de a legnagyobb feltünést keltette a mókáival – alaposan feltérképezte a szülői kört. A szülő tipikusan spanyolos volt: este 7-9 között rengeteg szövegelés. Már csak azt kellene kiderítenünk, hogy mi az a ‘gorro’ amiről rengeteget kérdeztek és szótár szerint sapkát jelent – ami a kotexussal csak nem akar összejönni.
