Vasárnap délután kinéztük magunknak a horta-i labirintus parkot, mert már ugyan sokszor el akartunk oda menni, de még soha nem jött össze.
Azt hittük, hogy majd lesz egy parkocska, meg talán egy kisebb labirintus, aztán kész, de amikor odaértünk valami teljesen más fogadott minket. Egy domboldalnyi, 9 hektáros park, tele rejtett zegzugokkal, különböző stílusban kialakított alkertecskékekkel, szökőkutakkal, vízköpőkkel, kis romantikus (bár békanyálas) csatornácskával, hidakkal, sok-sok szoborral, sokféle növénnyel és a közepén a nevéhez méltóan egy nagy labirintussal, ahol akár egy óráig is tekereghet az ember a tujasövény között, mert tele van zsákutcákkal.
Virágot alig lehetett rávenni, hogy hagyjuk ott a labirintust és a kertet, annyira tetszett neki.
Állítólag ez az egyik legrégebben telepített park Barcelonában, a magját a 18. Század végén kezdték el telepíteni, de hát ezt érezni is a hatalmas fák és a teljesen buja növényzet láttán!
Az egésznek az élvezeti értékét csak az csökkenti talán (bár ez lehet, hogy csak az ingyenes belépésű vasárnapokra igaz), hogy a környék nem túl felkapott Horta Guinardó negyedének dél-amerikai lakói lepik el ilyenkor a parkot. De ezt vehetjük úgyis, hogy szociológiai tanulmányt is kapunk az ingyenes belépő mellé.Aki tehát nyugodtan akar egy kicsit sétálgatni, távol a turistáktól, a város zajától, mindenképpen ugorjon el ide.
