A fodrászatos élményeinket utólag látva, most örülünk, hogy Virágot
nem vittük el fodrászhoz itt és mivel otthon sem akart nyáron Krisztánál nyugodtan ücsörögni és megvárni, míg levágják a haját, ezért aztán házi fodrászatot rendeztünk be itthon és hosszas mókázás közepette még a haját is sikerült aránylag jól levágni. Próbáltam a Krisztánál látott mozdulatokat utánozni, de azért lehet, hogy a fodrászsulikban tanítanak valamit, mert nekem valahogy nem akart mindig úgy működni az olló a kezemben, ahogy kellett volna. Minden esetre a frizura elkészült, hátul fokozatosan vágtam le, hogy a szép kis göndör fürtökből minél több legyen, oldalt és felül pedig kicsit rövidebb lett a hajkorona, mert az óvodában ugye sokat kell futkosni és nem jó, hogyha a szemébe lóg a haja, a hajgumikat viszont Virág egyelőre inkább csak karkötőként és bokaláncként hajlandó hordani, mert szerinte az úgy a divatos…
Ízlések és pofonok, elfogadjuk, hogy így látja. Krisztát pedig üdvözöljük innen és üzenjük, hogy sokszor gondolunk az arany kezeire!
