Mai gasztrokulturális hivatkozásunk értelmezéséhez párszáz évet vissza kell repülnünk az időben. Lássuk csak: A népi etimológia arra a legendára vezet vissza, amelyben a törökök meghívnak ebédre egy magyar urat, akit a "hátra van még a fekete leves" jelszóra a katonák foglyul ejtenek. (A feketeleves eszerint a török által az ebéd végén fogyasztott kávéra utalna.) A szerencsétlenül járt magyar méltóság az erdélyi hagyományban Majláth István vajda, Szirmay Antal anekdotagyűjteményében[2] Thököly Imre, Arany János versében Török Bálint. (forrás: Wikipedia.hu)
A mi esetünkben egyébként a feketeleves nem az étkezés lezárásás, hanem éppen a főfogást jelentette, amit Brownie+Vaníliafagyi koronázott meg (Zsuzsinak itt külön köszönet) - és hogy miért érdekes, hogy az ember egy nyári délután kávézik egy kics édességgel? Ugyanis a fentebb említett főuraknak akartunk furfangos módon emléket állítani mivel kávévendégeink a házunkba a héten beköltöző török kolléga és felesége voltak - ugye milyen ravaszul zárult be a kör? Sajnos ők nem vették észre ezt a duplacsavart, és még azt sem hogy a kedvenc török web-rádiómat (Power XL Lounge from Istanbul) tettem be háttérzeneként - így érdeklődés hiányában nem ejtettük őket foglyul.
Viccet féretéve amúgy Baltáék nagyon kedves családnak tűnnek és mivel két hónap múlva érkezik első kisbabájuk - és ugyanannál a doktornál akinél mi szültünk - volt miről beszélgetnünk a kávé mellett.
Most, hogy már a házunkban lakó spanyolkák is szinte mind visszatértek az Augusztusi nagy nyaralásból egyre sűrűbb a közösségi élet.
