2011. szeptember 12., hétfő

Jókedvünk nyara - Platja Castell en Costa Brava


Itt az iskolakezdés a nyakunkon (Szeptember 12) így a hétvégi program a nyár utolsó hétvégéjének kihasználásán alapult. Egy gyors reggeli Pádel-meccs és az időjárás alapos mérlegelése után északnak vettük az irányt (Costa Brava) ahol a Palamós és Cap Roig közötti vad partszakaszon található Castell strandon töltöttük a napot. Ez a rész a Costa Brava egyik legszebb vidéke és a strand egy aránylag nyitott öbölből teljesen dél felé néz. Ez egy úgy nevezett természetes part, azaz nem házak vagy egy kiépített part veszi körül hanem egy természetvédelmi terület így maga az öböl és a környéke gyönyörű viszont pont ezért az infrastruktúra pár mobil WC-re és két chiringuito-ra van korlátozva (ezek azóta nőttek oda amióta itt élünk mert mikor először jártunk ezen a parton akkor nem voltak).



A búvár és a homoktúró


Mások is ráérezhettek, hogy strandidő van mert a nemrégiben kibővített parkoló (fél szántóföld) majdnem tele volt és a strandon is voltak rendesen. Persze ez a népsűrűség nem összehasonlítható egy városi stranddal, itt körülöttünk pár méter senki földje van ilyenkor is amikor 'teltház' van. Robinnal azért a homokos strand nem kis kihívás hiszen számára a homok túrása és szerteszórása maga a kaland, míg mi mindent megteszünk, hogy a törölközőink úgy legyenek leterítve, hogy kis homokmentes szigetet alkossanak. Gyakorlott tengerpartozóként van kis divatos hűtőszatyrunk (nem láda, az nem menő) és napernyőnk homok-fúróval és profi tokkal (köszi Tini) és ilyenkor érkezéskor komoly tábort verünk egy pillanat alatt (nem, strand-sátrat nem állítunk, az itt nem szokás).



Vamos a la playa


 

A hullámzó-szeles tenger látványa sem tudta Virágot eltántorítani attól, hogy kajakkal nekivágjunk a szomszédos öblök és sziklafalak felfedezésének. Nagyon élvezte a hullámokon billegést csak egy ponton bizonytalanodott el, hogy vajon vannak-e alattunk cápák (ugyanis cápákról tanultak az iskolában még tavaly), én meg megküzdöttem az egyre erősödő széllel hogy visszajussunk a mi öblünkbe (ezek a tengeri kajakok a hullámok miatt magas építésűek és így a szél szépen tolja amerre fúj).


Indulnak a felfedezők



Robinnak nagyon tetszett a homokban matatás és a tenger is (ami nagyon kellemes meleg így a nyár végére) Virággal pedig még indulás előtt elmentünk halakat nézni (snorkeling) ami nagy élmény mindkettőnknek: neki mert halakat lát, nekem mert a lányunkkal már ilyen kalandokat lehet tervezni.


Az X-láb csak a csábos beállás része

Reméljük lesz még idén strandidő mert egy-egy ilyen naptól könnyedén nyaralásnak tűnik az élet.

2011. szeptember 5., hétfő

Katalan nyelvtorveny uj hullamai

Aki mar egy ideje koveti a kalandjainkat az tudja, hogy Spanyolorszag kozel sem egynyelvu es, hogy szamunkra a Katalan okozta a legtobb kezdeti fejtorest. Szoval akit erdekel a tema, szivesen elmeselem, hogy ismet nagy hullamokat vetett az ugynevezett nyelvtorveny mivel ismet a legfelsobb birosagra jutott egy olyan ugy amelyben a Katalan nyelvu alapoktatast kerdojelezik meg (emlekeztetoul: itt az iskolaban minden katalanul tortenik es nem is valaszthato a spanyol mint opcio - kiveve a teljesen magan iskolakban)

Tele is volt a sajto a hevegen az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokkal es az iteni oktatasi biztos (vagy tanacsos vagy miafene) kozlemenyevel miszerint nagyszeruen mukodik a rendszer es a katalan marpedig marad. Tudni illik, hogy evrol-evre vannak szulok akik beperelik a katalan allamot mert nem jutnak spanyol nyelvu oktatashoz, es persze rendszeresen vannak tuntetesek a rendszer ellen. Nekunk is nagy dilemma volt, hogy gyerekeink minek tanuljanak meg meg egy nyelvet, raadasul a vilagszerte beszelt spanyol helyett a nem olyan gyakori katalant.

Eleg sok a pro es a kontra, a katalan mellett szol a helyiek jogos identitasvedelme es az as allitas mely szerint egy nyelv alapu szegregacio nagy karokat okozna a tarsadalmi inegracioban (mintha a katalanok integralodnanak...) Ugyanakkor a ketnyelvuseg itteni mitosza (hogy a gyerekek mindket nyelvet egyforman megtanuljak) mar tobb kutatas szerint is megdolt - Viragnak minden tankonyve es iskolai oraja katalanul van es ennek megfeleloen nem is beszel olyan szepen spanyolul.

Vita van - de megsincs mivel a katalan alkotmanyban a nyelv alkotja az onallosaguk es identitasuk gerincet igy a helyzet aligha fog megvaltozni a kozeljovoben. Akinek nem tetszik uljon vonatra.

2011. szeptember 2., péntek

Le Crete

Toszkána már csak emlék, hiszen itt Barcelonában lassan csak visszaáll a kis életünk - viszont ahogyan itt rendezgetjük a képeket, könnyű gondolatban visszarepülni - most például a Sienától délre fekvő dimbes-dombos 'Crete' vidékre ahol a fényképekről ismert toszkán táj legjellegzetesebb színei és formái várják a kanyargós utakon érkező utazót.




 
Mi 6 napot töltöttünk Július vége felé a Monte Amiata árnyékában fekvő  Castel del Piano városka egyik agroturismójában - és persze nem tudtunk sokat a fenekünkön ülni és hamar nekivágtunk a környék felfedezésének. (Talán ha egy napot tudtunk a medence partján tölteni, a többin mindenféle körutakat tettünk meg).

Ez a vidék kevésbbé látogatott, mint Firenze és Siena közvetlen környéke, ugyanakkor itt a kis hegyormokon megbúvó kis falvacskák igazi élő közösségek, és nem csak szuvenírboltok megszámlálhatatlan sora.  Kis képes beszámolónkon felbukkan Montalcino ahol a világhírű Brunello bort termesztik és ahol ilyenkor nyáron szervezik a 'wine and jazz' fesztivált amely ki tudja miről szólhat. Elvarázsolt vidék sok csodával és mesével - jó nézegetést.