tömény hetem volt sok-sok repülőn töltött órával.
Meglátogattam Obama mester városát ismét, de nem nagyon volt időm kaladozni, meg a havas-esőben még kedvem sem. Viszont Virág már nagyon várt itthon ezért siettem haza ahogyan tudtam.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhQQtHyirmzU8jwuga-kzPc_eseXg8XXuy6UE3pG_g5p1MY9H4z8g5AzNdBG0dfXK0rfLnuAADUz6g_zi81YTnZbxKj5UdSOf_Lqe_COg9tj4IcNGEPpsd0GcrPiuup3X_uz8AP-R67aRtA/s320/409484853_04d0192fcd_b.jpg)
Most az tűnt fel ott, hogy az emberek - akár az utcán is - nagyon segítőkészek ugyanakkor bármi is legyen a dolguk, rettentő komolyan veszik. Iparkodnak a taxisok, iparkodnak az étteremben felszolgálók... még az én kollégáim is iparkodnak. persze maglátjuk h ez kirántja-e őket a válságukból.
Örülök, hogy végre itthon!
A hétvégén még Miki is itt lesz!!!