2009. november 9., hétfő

Gesztenyeünnep


Ez itt az ünnepek országa. Itt minden szentnek, vallásos vagy éppen történelmi eseménynek, ételnek, italnak van kinevezett ünnepnapja, de ha éppen nem lenne semmi, akkor csak úgy ünnepelnek és kész…

Ősszel, amikor a város utcáin már inkább a helybéliek veszik át az uralmat, alig van olyan hétvége vagy akár hétköznap, amikor nincs semmilyen buli. A nyár ugyanis inkább a turistáké - (tolongjanak csak nyugodtan a tűző napon, izzadjanak a forró homokban), ősszel előbújnak viszont már a katalánok is és az őszi napsütésben (24 fok mostanában) divatos kabátban, csizmában (mert az őszi-téli kollekció már ezt diktálja) ücsörögnek a kávézók teraszain és buliznak a jobbnál jobb programokon vagy éppen olvasgatnak az üres tengerparton.

Az elmúlt hét a CASTANYADA, azaz Gesztenyeünnep jegyében zajlott, ami időben a Mindenszentekhez kötődik, csak hát ugye ne legyen már annyira szomorú a halottakra emlékezés, temetőbe járás, gyorsan kitaláltak mellé egy kis gourmand körítést is. A város ilyenkor megtelik gesztenyét és boniatot sütögető árusokkal (remélem emlékeztek még, hogy tavaly leírtuk mi is ezt), a cukrászdák polcain megjelennek a kis panellet golyócskák, és mindehhez be lehet szerezni a Moscatelt, azaz édes bort. A katalán amúgy elég kényelmes nép (legalábbis manapaság), így aztán a boltok többségében előre összeválogatott CASTANYADA csomagot lehet venni, amiben benne van minden hozzávaló, hazavisszük, kipakoljuk, megsütjük és örülhetünk. Instant leves után instant castanyada.

Nemcsak Barcelonában, hanem minden kisebb és nagyobb településen nagy ilyenkor a készülődés, az ünneplés. Az iskolában Virágék is egynapos kirándulásra indultak egy kis faluba, ahol kendős öreg néni fogadta őket (Virág szerint kapucnis…) és kis kosarába a gyerekek gyűjtögették össze a szelídgesztenyét, amit később aztán megsütöttek és papírtölcsérben hazahoztak. Készítettek még a helyszínen panellet golyókat is, amiket Virág nagy büszkeséggel hozott haza, és mivel már én is kacérkodtam egy ideje a gondolattal, hogy itthon is kellene ilyet gyártani, a kérdés gyorsan eldőlt: idén házi panelletekkel ünneplünk.

Internetes keresés adta a receptet, megvettem a hozzávalókat, Virág hozta a szaktudást, hogy pontosan mit és hogyan kell csinálni, Max pedig buzdította a csapatot. A végén pedig tömtük magunkba a finomabbnál finomabb golyókat..


Az alaprecept nagyon egyszerű, marcipánszerű massza: 25 dkg cukor, 25 dkg darált mogyoró, kis reszelt citromhéj és 2 ek víz. Ezekből kissé ragacsos masszát gyúrunk, hűtőben hűtjük és utána vizes kézzel kis golyókat formálunk belőlük. És akkor ezután jön a móka, azaz a díszítés: készítettünk csokisat, fahéjasat, kókuszosat, darált mogyorósat, fenyőmagosat (ez az eredeti!) és persze színes cukorkásat is. Van, amit a masszába belekevertünk (fahéj, kakaó), van amibe csak belehempergettük a golyókat (kókusz, színes cukorka) és volt, amikor a kis golyókat először tojással kentünk meg, hogy rájuk ragadjon a díszítés (fenyőmag, darált mogyoró). Nálunk a fahéjas volt a nyerő, de ez aztán tényleg ízlés dolga, merthogy lehet még kávésat, citromosat, lekvárosat, narancsosat és még ki tudja, hogy milyet csinálni. A fent megadott mennyiségből kb. 30 golyó lett, ami elég veszélyes mennyiség, nem is értem, hogy az eredeti recept 1 kg cukor, 1 kg mandula mennyiséget mekkora tömegnek gondolták!

Otthon karácsonykor biztosan lesz panellet buli, üzenem a családnak, hogy kezdjen előre fogyózni!