2010. november 21., vasárnap

MacBookPro RIP



Különválasztani a munka világának sosem véget érő e-mail zuhatagát az otthon és a hétvége nyugalmával - erre a célrá állítottuk csatasorba korunk egyik legszebb számítógépét: az előző szériából való MacBook Pro-t. Rajta futott a skype a családdal, az itthoni rajzfilm-nézések és a blog szerkesztése is. Na ő nem ébredt fel az egyik őszi reggelen és hát azóta sem.


A Barcelonai Apple-Store szimpatikus géniusza csak csóválta a fejét mikor a vizsgálat végén kimondta a verdiktet: alaplap. Ez nagyjából annyit jelent hogy nem éri meg javtani.

Szerettük, szinte családtag volt és világító betűivel, élénk színeivel és trendi fémes házával a nappalink egyik sztárja volt. Azt elnéztük neki, hogy már két év után is szinte használhatatlan volt az aksija (típushiba), és azt is hogy derekasabban forrósodott mint egy olajfűtőtest (szinte égési sérüléseket okozva a nem épp megfelelő helyen).

Utódja gyengébb, kisebb, még a betűi sem világítanak - cserébe akár 6 órát is elketyeg és egy közepes borítékba is beférer. Ami klassz volt az a migrációs asszisztens (nem Ricsi, ez nem egy kellemes kinézetű irodai munkatárs hanem egy apple szoftver) ami egy óra alatt a kimúlt gép merevlemezéről gyakorlatilag átemelt mindent az újra - programokkal, beállításokkal és fájlokkal együtt.

RIP MacBook Pro