Amikor kiderült, hogy Spanyolországba jövünk, sokan sok jótanáccsal láttak el bennünket. Volt aki megemlítette, amit már sokszor sok helyen hallottuk, hogyha valaki azt mondja, hogy ‘manana’ (azaz holnap, holnapra) megcsinál valamit, akkor az egyenlő a sohával. Azt hinné az ember, hogy ez már csak olyan jópofa anekdota, nem is igaz, a mai spanyol valóság biztos sokkal gördülékenyebben, célorientáltabban működik. Hát, nem!
Erre egy jó példa a postaládánkon lévő névtábla. Amikor beköltöztünk, akkor a lelkünkre kötötték, hogy csak szabvány méretű, színű névtáblát csináltathatunk, megadott betűmérettel, típussal, stb. Még azt is megmondták, hogy melyik üzletet javasolják ennek az elkészítésére, merthogy a huszonkét emelet összes lakásához ott csináltatja mindig mindenki. Úgy tűnt, hogy ez nagyon egyszerű kis feladat lesz még az akkori nyelvtudásunkkal is.
Fogtuk tehát az előző lakó tábláját és a nevünkkel együtt leadtuk a boltban, hogy pont ugyanilyen kérünk, csak ezekkel a nevekkel. 10 nap kellett az alapos munkához.
10 napva viszont jött a nagy meglepetés: jó a méret, jó a tábla, jó a szín, jók a nevek, DE minden betű NAGYBETŰ! Hát, ez nem lesz így jó, mondtam akkor a srácnak, aki látva, hogy tényleg nem így kértük, mondta, hogy menjek vissza ‘manana’ és akkor majd bent lesz a másik srác és megbeszéljük. Mondtam, hogy rendben, bár sokat ezen nem tudok velük beszélni.
Másnap: ugyanazt elmondtam mindkét srácnak és meg is értették, így újabb 10 nap múlvára visszarendeltek, merthogy az alapos, javított munkához is idő kell.
10 nap múlva jött az újabb meglepetés: jók a betűk, jók a nevek, jók a színek, DE rossz a tábla mérete! Persze akkor már nem volt ott a mintapéldány, így nem is sejtettem, hogy valami nem stimmel, csak akkor, amikor elhoztam és megpróbáltam kiragasztani a postaládára. Ugyan odafér, de így most eléggé kilógunk a sorból, miénk a legnagyobb névtábla!
Azt még nem tudjuk, hogy mi lesz ennek a következménye, de hogyha valaki szól érte, akkor lazán csak annyit mondok, hogy ‘manana’ megpróbálom elintézni…