Ezt a szót persze még fordítani sem nagyon kell, mindenki mindenhol megérti és szereti, hiszen ez a csokoládé. És mivel itt Spanyolországban nagy hagyománya van a csokoládé fogyasztásnak, az itteni nagyobb gyártók, boltok és más csokoládéhoz kötődő cégek egyesületbe szerveződtek és múzeumot is szenteltek a témának. Virággal hétfőn délelőtt fel is kerekedtünk, hogy megnézzük és nem bántuk meg. Nem sokkal nyitás után alig voltak rajtunk és az ott dolgozókon kívül a múzeumban, így meghitt, családias hangulatban nézhettük végig a kiállítást. Virágot mintha nagyon megérintette volna a téma, mert az összes leírást lefordítottam neki és csendben végighallgatta, figyelte, mindent megnézett, kipróbált, szóval nagyon bejött neki ez a csoki múzeum. Olvastunk a csoki történetéről, Európába vándorlásáról, a különböző kakaófajtákról, minderről persze voltak szöveges leírások, táblázatok, képek, térképek, így aztán tényleg érdekes volt a kiállítás. Volt még szó csokival kapcsolatos hagyományokról és a múzeum tele volt ezen kívül még nagyon sok csokiból készített szoborral, közöttük a Sagrada Familia, Gaudi szobrainak másai, Bambi, stb.
A múzeum szinte minden nap szervez iskoláknak, óvodáknak vagy egyszerűen csak pár gyereknek is bemutatót, ahol élőben készítenek csokit, sütnek, főznek, stb. Amikor mi arra jártunk, akkor is volt ilyen, de sajnos 3 év alatt nem lehet ilyenre jelentkezni, így aztán hogy ne maradjon ki az interakció, Virág nagy örömmel próbálta meg újra üzembe helyezni az antik kakaó örlő gépeket, de a legnagyobb sikert mégiscsak az aratta nála, hogy a múzeum megtekintése után beültünk a múzeum csokibárjába és míg Anya forró csokit fogyasztott, addig Virág színes csokigolyókat kóstolgathatott. És miután a kedves kiszolgálók látták, hogy Virág egy kis csoki gourmand, így sorra hozták a kóstolgatnivaló csokikat. Persze Maxnek is vettünk kóstolót, hogy ő se maradjon ki a nap élményéből. A forró csokiból a kis adag is nagyon soknak tűnik, mert minden korty után összetapad az ember szája a sűrű, kicsit kesernyés, ugyanakkor nagyon krémes és finom csokitól. A bárban többen voltak, mint a múzeumban, mert úgy tűnik sokat csak úgy a hangulat miatt járnak oda csokizni, kávézni. Aki erre jár, ugorjon be egy rövid sétára vagy csokira! Viva la Xocolata! További infó itt: www.museuxocolata.com
