Advent van

Advent, várakozás, ünneplés, hó, hideg, karácsonyi készülődés, tömeg a boltokban, adventi koszorú, adventi naptár... Egyszóval (vagyis kettővel) ÜNNEPI HANGULAT! Valahogy november táján már nagyon hiányzik is mindez, úgyhogy nekem már a november is szinte advent, mert én például már akkor nagyon várom az ünnepeket. És amikor először meghallja az ember a boltokban vagy máshol a Csendes éjt! vagy először látja kivilágítva sötétben az utcákat, boltokat, akkor hirtelen már futnánk is a karácsonyfát megvenni és ünnepelni. 

Itt is hasonlóan van ez, csak mégis nagyon másképpen...

Például nincs annyira hideg (13 fok körül napközben). Bár az évszakhoz képest most ez itt hidegnek számít és a hegyekben havazik is, ennek ellenére verőfényesen süt általában a nap, szóval azért nem annyira karácsonyi. 

Aztán pedig nincs annyi szokás és hagyomány, mint nálunk. Nincs koszorú, nincs adventi naptár, nincs Mikulás és nincs karácsonyi ajándékozás (legalábbis az eredeti spanyol hagyományok szerint). Itt ugyanis január 5-6 a kiemelt ünnep, amikor is a Három Királyok jönnek és ajándékot hoznak nemcsak a kis Jézusnak, hanem a spanyol gyerekeknek is. Úgyhogy Január 7-ig itt minden kihal, bezár, addig tart mindig a szünet is és persze a munkaszünet is. Akkor aztán van nagy felvonulás, buli, tűzijáték és ajándékozás, de addig semmi.

Na, mindegy, úgy döntöttünk, hogy ebben az esetben csakúgy mint a kínai emigránsok, megtartjuk saját szokásainkat, kulturális hátterünket és ünnepelünk, ahogy megszoktuk. Ennek jegyében, Virág már napok óta Halleluja kórusként viharzik át a lakáson. 

Én már elkezdtem az ablakokat dekorálni, meg elkészült az adventi koszorúnk is. Ez külön kaland volt, merthogy hiába van már meg szinte minden hozzávaló, hiszen évről-évre én gyártom ezeket, de azért volt néhány buktató ám! Például otthon elég volt csak kiszaladni a kertbe és a nagy fenyőfákról pár gallyat vágni és már kész is volt a koszorúalap. Itt viszont rohangálhatok én a kertben, van virágzó muskátli, leánder és pálmafa. Azért ezekből szentségtörés lenne koszorút csinálni. Úgyhogy vasárnap reggel leküldtem Max-et a belső kertbe, ahol van egy széles, lapos levelű zöld növény, amit el tudtunk képzelni fenyőág helyett. Szóval Max lelopakodott a kertbe egy olló társaságában és miközben mindössze pár száz ablakból figyelhették az akcióját, a naponta gondozott és ápolt közös kertből levágott pár levelet. Virág közben az ablakból ujjongva kommentálta az akciót: "Nézd Anya, Apa ott lop!".... Nem tudjuk, hogy az élmény mennyire lesz maradandó lányunkban, de a koszorú végül elkészült.

Lesz adventi naptár Virágnak és a család felnőttjeinek is (minden napra egy új spanyol szóval - de psszt, el ne áruljátok Max-nek). 

Amúgy az Advent a várakozás ideje: várjuk a Karácsonyt, várjuk, hogy Jézus is visszajön és elröppent minket a még Barcelonánál is szuperebb helyre és ebben az évben még a hazautazást is várjuk, szóval nagyon szuper. Éljen az advent!