Az úgy volt, hogy gondoltunk Virággal egyet és kitaláltuk, hogy sütünk gyorsan egy finom muffint. Van is egy szakácskönyvem, amiben van több száz féle muffin, kiválasztottuk a csokis-banánosat, mert ahhoz minden volt itthon és jött a sütés. A muffin előnye, hogy gyorsan készen van, egyszerű és finom, ráadásul előre tudja az ember, hogy 12 darab lesz belőle.
A muffin jól sikerült, mégis bosszankodtam közben egy kicsit, mert a recept totál el volt szúrva. Valószínűeg aki írta vagy fordította, sosem sütött muffint vagy legalábbis ezt a receptet nem próbálta ki, mert annyi lisztet kellett (volna) beletenni, hogy az egy hadsereg kenyérellátmányát fedezte volna, nemhogy ezt a 12 muffint... Szerencsére ezt már útközben sikerült észrevennünk, így aztán csak kicsit lett lisztízű a süti, de amúgy minden rendben volt vele.
De mégis, hogy lehet az, hogy bárki bármit írhat egy szakácskönyvben?
Hogy lehet az, hogy amikor odaírja, hogy 12 darab muffin lesz belőle (ugyanaz a méret), akkor 18 lesz?
hogy lehet az, hogyha a recept alapján csinálná az ember, akkor ehetetlen lenne?
Ilyen kérdések forogtak az agyamban, amikre a választ valószínűleg sohasem kapom meg, csak egyszerűen valahogy nekem nem lenne merszem a nevem adni olyan receptekhez, amiket ki sem próbáltam. Ezért van az, hogy mostanában vagy csak ismerős által ajánlott szakácskönyvet merek megvenni vagy pedig csak interneten keresgélek recepteket fórumokon, blogokon, ahol a jól bevált receptjét osztják meg egymással a főzni szeretők.
