Mire Virag kialudta a hajozas elmenyeit, elhataroztuk hogy felmegyunk az esoerdobe es megnezzuk az egykori arany-utat, azaz a tobbszaz eve kiepitett osvenyt amelyen a nemesfem erkezett a kis portugal gyarmati kikotobe. Nem kellett sokat autoznunk a hegyek fele, es egyik amulatbol estunk a masikba. A vegetacio eszmeletlen szines es suru amerre csak nezunk. Azok a novenyek amik otthon kis kaspoban 20-30 centisre nonek meg, itt nagy fakent allnak hatalmas viragokkal es levelekkel. A hegyek olyan meredek es magas szirteket jelentenek mint otthon az Alpok - vagy Pireneusok ugye - csak eppen nem zold legelo es fenyves van rajtuk, hanem esoerdo. Hihetetlen erzes ebben a tajban utazni, es ha megallunk kirandulni egyet, a sok szin es novenyi pompa mellett a sulyos illatok es telt szagok hokkentenek meg.
Megneztunk egy nagy sziklara epult kis templomot, es egy vizesest amiben furdeni is lehet (Szalajka volgy x10), es atkeltunk a patak folott ingo fuggohidon ami alatt zugott es orvenylett a vad folyam. Termeszetesen maszkaltunk egyet az arany-uton, majd mivel sotetedni kezdett bucsut intettunk a dzsungelnak.
ja, egyebkent hatalmas kovek kozott es sarban lehet az esoerdoben maszkalni, es mivel ez egy turisztikai szakasz volt, legalabb az utat nem kellett magunknak vagni.
