2009. február 3., kedd

Santosbol Paraty-ba

reggel gyors pakolas es reggeli utan magunk mogott hagytuk a Balneario szalloda mosolygos bar-fiujat es csalogato teto-medencejet, hogy vegigautozzunk az Atlanti ocean partjan az esoerdon at tekergo uton, amely egeszen Rio-ig visz majd minket.



Santosbol vagy egy nagy kort kell megtenni, vagy egy kompon atkelni a Guarajua-i felszigetre. mi batran a kompot valasztottuk, ami nem volt nagy kaland, viszont ami minket teljesen meglepett: ingyenes volt, azaz autostul atvitt minket a folyo-torkolat masik oldalara 10 perc alatt, es meg penzt sem kertek erte. Ugy tunik ez itt a varosba ingazok miatt olyan mintha hid lenne.



Ahogy a lakott telepuleseket - eleinte foleg hatalmas ipari zonakat - magunk mogott hagytuk, hihetetlen zold volt a taj, egyik oldalon meredek hegyek, masik oldalon a tengerpart. Oriasi fakrol mindenfele viragok es indak logtak, es amilyen buja volt a novenyzet, annyira tekergos az ut. Mintha sohasem akarna veget erni. Az ut menten mindenfele telepules, falu es ilyen-olyan epitmeny bukkant fel, igaz valosagaban mutatva meg a harmadik vilag szelsosegeit. A se-fala se-ablaka nyomortanyak dzsungelei utan hirtelen szogesdrottal es sorompoval korulvett villanegyedek ekelodtek be a part es az ut koze. Voltak kis varoskak ahol lathatoan a szegenyebb belfoldi turizmus volt a cel, a 'Paulista' tengerpart lelakott betonkocka szallodai, arus-bodei es utmenti bufeivel. Es neha felbukkantak a jachtok es a magas falak mogott megbuvo hacienak a biztonsagi kamerak pasztai kozott. Es tarsadalmi osztalytol fuggetlenul gyonyoru tropusi novenyzet amerre csak lattunk. A lathataron hatalmas meredek szirtek sejtettek, hogy merre van a kontinens belseje, es neha bizony a kis tragacsunk egy-egy hagon csak kettesben birt feljutni. (Remeltuk, hogy nem keveredunk autos uldozesbe mivel hegynek fel a megengedett 40-et nem sikerult sose elernunk)

Virag hol igy, hol ugy birta az ut viszontagsagait... minket szorakoztatott enekekkel, kisebb szabadulomuveszi mutatvanyokkal a gyerekulesbol... amikor megalltunk ebedelni, teljesen felvillanyozodott, alig birtuk leallitani. Ahhoz kepest, hogy szinte egesz nap jottunk, nagyon ugyes volt.

A vezetes az itteni utakon eleg faraszto.. es nem csak a kocsi miatt. Imbolygo teherautok kozott, valtozatos utviszonyok mellett nem tul gyorsan lehet haladni -mikozben az ut szelen mindenfele emberek maszkalnak biciklivel, kordeval... vagy csak alszanak ott. Nem eppen ingerszegeny.

Paraty kozeleben egyre tobb lett a felho, es mire ideertunk megtudtuk, hogy miert hivjak ezt a nagyon dus vadont esoerdonek.