Úgy tűnik, hogy az elmúlt hetünk a történelem jegyében zajlott, mert többször és több helyen sikerült más és más szemszögből végignézni, átolvasni Barcelona és a környék történelmét. Talán így halmozottan jobb is ezeket megnézni, mert jobban összeáll a végén a kép…
Ma minden esetre a városi történelmi múzeumban jártunk Virággal a Plaza del Rei-n. Mivel a múzeum a város szívében található, már eleve nagyon “Barcelona hangulatba” kerültünk, mire odaértünk. Sok ember, sok turista, minden sarkon utcazenész, gyönyörű épületek, sokszínű utcai programok, kávézókban cseverésző emberek, szóval nehéz volt ellenállni a kísértésnek, hogy ne álljunk meg mindenhol, hanem érjünk oda az eredeti célunkhoz, a múzeumhoz.
A helyszín: gyönyörű középkori épület egy kis téren, ahol régen piac és az áruk vámolása zajlott, az épületen belül izgalmas időutazás. Alig lépünk be, egy-két régészeti lelet (Virág legnagyobb örömére volt néhány régi érme és pár orr nélküli szobor is…) után irány egy lift, ami leröpít minket egy szinttel lejjebb és kétezer évvel korábbra, ahol a föld alatt szó szerint bejárhatjuk az első század környéki római település (Barcino) romjait. A római romok között/fölött labirintusszerű üvegjárda vezet végig minket, miközben jobbra-balra alattunk a feltárt romokat és az azok alapján rekonstruált helyiségeket, mosodákat, ruhafestőket, bortárolókat, fürdőket, tornyokat, vízvezetékeket, templomokat figyelhetjük meg közelebbről. Magamtól egy-egy ilyen romra vagy házalapra nézve soha nem találnám ki, hogy milyen funkciója volt az adott épületnek, de szerencsére a kis táblák eligazítják a magamfajta bizonytalankodókat is.
Egy szinttel feljebb jön a középkor, majd szó esik azért a jelenről is, bár nem sok.
Van viszont kis filmszoba, ahol 10 perces kis filmben mutatják be, hogy hogy is fejlődött a város alapításától kezdve napjainkig. Nekem ez volt talán a legérdekesebb része a múzeumnak, mert nagyon látványosan mutatta be a film a város természetes, majd aztán tudatos fejlődését, terjeszkedését és mindezt térképekkel, statisztikai adatokkal, archív felvételekkel fűszerezte. Először spanyolul néztük meg, aztán kiderült, hogy angolul is adják, így bent maradtunk Virággal még arra is.
 |
| Barcelona History Museum |
A múzeumról még azt érdemes tudni, hogy ez volt a királyi palota, ahol többek között Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd is laktak és például ennek az épületnek a falai között (Saló del Tinell) hallgatták meg Kolumbusz beszámolóját a nagy felfedezéstől is! Ha másért nem is, ezért el kell ide jönni…
Mi ugyan nem tettük, mert ma már zárás előtt nem volt rá idő, de állítólag mindenképpen érdemes felmenni a toronyba, ahonnan gyönyörű a kilátás a városra. Helyette hazafelé kicsit elidőztünk Virággal az utcai zenészek és mutatványosok között: volt ott Monti csárdás, szimfónikus zenekar, katalán idősek körtánca, utcai piac, akrobata, biciklis tanpálya kicsiknek és meztelen biciklis és görkoris felvonulás. Mondanom sem kell, hogy Virágban leginkább a meztelenül biciklizők látványa hagyott mély benyomást…
A kép minden esetre így volt teljes mára Barcelonáról: a múlt, a gyönyörű középkori épületek, a királyi fényűzés, a város fejlődése és a mai hangulat, amitől ez a város olyan, amilyen: élénk, pezsgő, nyüzsgő, árad belőle a kultúra, a könnyed szórakozás, a meghökkentés, amiktől ez annyira más és amitől nagyon könnyen megszerethető.
Ha ide látogatóként csak egy helyre jöhetnék el Barcelonában, akkor az valószínűleg ez a tér és ez a kis környék lenne.
