Mivel sok lett a tömegből itt Barcelonában az ünnepi hétvégére elhatároztuk, hogy észak-Katalónia irányában meglógunk. Mivel Gyuri-Nagypapa is pont látogatóba jött hozzánk, a szálláskeresést a falusi-turizmus vendégház kategóriában indítottuk meg (Casa Rural).
Mivel ez volt az első ilyen kisérletünk (eddig szállodákban szálltunk), nagy volt az izgalom, hogy hogyan találunk egy olyan apartmant ami nem csak egy egész hétre bérelhető, és ami nem 15 személyes - merthogy ez a fajta szállás ideális azoknak akik nagy családdal vagy baráti társasággal 5-6 szobát sok fürdőszobával keresnek. Természetesen a foglalás sem olyan egyszerű, mint a booking.com már bejáratott oldalain. És végül sikerült: foglaltunk, utaltunk, előzetesen telefonon egyeztettünk a házigazdával és még oda is találtunk.
Maga a szállás L'Estartit halászfalujától 5 percre, a tengertől kevesebb, mint egy kilométerre egy farm pajtájából lett kialakítva, szépen stílusosan a rusztikust ötvözve némi modernnel. A felszerelés sose legyen rosszabb, mosogatógéptől az LCD tévén át a wifi-ig minden volt (igaz, a wifi nem nagyon működött). A régi pajtából három kétszobás-nappali-konyhás apartmant alakítottak ki, így nem csak mi voltunk kint a mező közepén. A medence, nyugágyakkal és napernyőkkel nagyon csábító volt, és mivel jó időnk volt sikerült is fürdőzni és ejtőzni. Virág kicsit sajnálta, hogy a cicák nem mentek oda hozzá, volt viszont egy csomó lehasznált bicikli és még gyerek-ülés is, így a szomszédos Torroella de Montgrí városkájába szépen be tudtunk karikázni. (ott azért meg kellett küzdeni a drótparipákkal, az enyémen pl. a fékek szinte egyáltalán nem fogtak ami a keskeny mellékutcákból kilépő járókelők veszélyeztetésére kiváló volt).
Az utunk során egy db múzeumba mentünk be, de az nagyon érdekes volt: ki tudja milyen indíttatásból Torroella de Montgrí egy 'Mediterrán múzeumot' rendezett be, ami a földközi tenger kultúráit, népeit és zenéit dolgozza fel határok nélkül, kifejezetten érdekes interaktív szekciókkal. Egy nívós film zárja a kiállítást előtte pedig hangszereket, zenéket, illatokat lehet kipróbálni és persze katalánul rengeteget olvasni. Aki angolul tévedne be, annak is élvezhető ám!
Sok középkori falu van a környéken (pl. Dali Gala-jának Pubol-ja is) amik nagyon kedves sétaterepne bizonyulnak, Peratallada egyik kis árkádos terén pedig a fagyizó is kiváló volt. A környéken egyébként fellelhető az első Ibériai település, rengeteg Római emlék de ha jobban a mélyére ásunk Görög és Föníciai nyomok is. A Mór világ hagyatéka csak hab a tortán, de az elég sokfelé megtalálható itt Spanyolországban.
Annyira szép időnk volt, hogy Calella de Parafrugell kis strandján fürödtünk, halakat nézegettünk és a sok színes napernyős étteremben meg is ebédeltünk. A jó idő egyébként végig kísért minket, olyan volt mintha egy kora júliusi nyaraláson lettünk volna - talán csak a napok voltak már érezhetően rövidebbek és a nap szelídebben perzselő.
Meglátogattunk az Illes Medes partjait olyan sétahajóval amelynek üvegfolyosó van a fenekén amiből karnyújtásnyira látszanak a halrajok, belefutottunk egy kalóz-fesztiválba ahol a gyerekeknek hab-partit rendeztek épp miközben a kicsit kelta hangzású kalóz-zenekar csinálta a hangulatot. Végül még Gironába is beugrottunk egy kis sétára és persze kávéra.
Tökéletes hosszú-hétvégi élmény volt, rengeteg szép látnivalóval és gyönyörű idővel. Jobbat ennél kívánni sem lehet. Az is biztos, hogy még visszalátogatunk erre a környékre, mert még vannak ám falvak amiket nem volt időnk megnézni.
