A terepasztalokon van minden, ami csak kell: falusi táj, kis főtér, földeken dolgozó parasztok, utak, autók, oldtimer felvonulás, kamion baleset, tűzoltó kivonulás, felvonó, western falu, kikötő, repülőtér, cirkusz, Redbull hajós modell verseny, többezres koncert, jégvilág, barlang, bányászok és még nagyon-nagyon sok minden. Az egészet a 300.000 lámpa és fény, meg persze a vonatok teszik élővé és mozgóvá. Ja, és mi, a látogatók is el tudunk indítani kisebb folyamatokat, hiszen a termekben sok-sok kis gomb van, amit megnyomva újabb és újabb helyszínek válnak élővé: liftek indulnak el, vonatok érkeznek, robbantanak a barlangban, a hajórakodó daru elkezdi a konténerekkel feltölteni a tengerjáró hajót.
Egyszóval, ez itt mindenki számára nagy élmény, sok-sok órán keresztül el lehet itt nézelődni a kis mütyűrök között. És hogyha valaki maga is épít otthon terepasztalt, akkor pedig még pár órán keresztül lehet válogatni és nézelődni a boltban, ahol tízes csomagban lehet a vasutakat megvenni. A múzeumnak étterme is van, ami sosem fog valószínűleg a Michelin guide-ba bekerülni, de legalább van mit enni és inni a helyszínen és kifejezetten gyerekbarát megoldás a külön gyerekétkezde kis vonatokkal, játszósznyeggel, Thomas vetítéssel.
És egy kis hasznos, hátha valaki arra vetemedik, hogy beugrik ide: előtte érdemes megnézni interneten, hogy éppen mennyit kell várakozni a bejárat előtt. Nekünk először (a helyszínen) több, mint egy órát mondtak, aztán ez este hét után már csak 5 perc volt, így akkor merészkedtünk vissza és megérte, mert így láttunk is valamit a terepasztalokból és nem csak a tömeget...
